Hasznos tudnivalók

Annuitásos törlesztés esetében adott kamatperióduson belül a havonta fizetendő tőke és kamat együttes összege minden hónapban megegyezik.

Az a természetes személy, akivel a hitelintézet/ lízingcég hitel- vagy lízingszerződést köt, mely szerződés alapján a hitelintézet/ lízingcég a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki ezen kölcsön összegét és annak járulékait a szerződés szerint visszafizetni köteles.

Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) 36. pontja értelmében olyan közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett.

a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada: a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, b) az új lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító ba) helyiségeinek, bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát, bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit, bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint be) a gépkocsitároló helyiségnek építési költségei, c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit, e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás, f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások, h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei, i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek, i) a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás biztonságos megközelítését biztosító lépcső kialakításának költségei, j) a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett építési helyszínre történő adaptálásához kapcsolódó tervezési díj (a továbbiakban: adaptációs költség);”.

Az adós és adóstárs jövedelme mellett a hitelezési kockázatok csökkentése érdekében alkalmazott jogi eszköz (közjegyzői okirat, készfizető kezesség, biztosítás, kölcsönszerződés közokiratba való foglalása, ingatlan jelzálogjog stb)

Olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli. Bővítésnek minősül a meglévő lakás beépített térfogatának lakásfunkcióval összefüggő vízszintes és/vagy függőleges irányú növelése érdekében általában építési engedéllyel végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés). Állami támogatás igénybevétele esetén lásd II. részben foglalt fogalom-meghatározást.

Budapest Interbank Offered Rate – Budapesti bankközi referencia kamatláb. Forint piaci Lakás- és forint alapú Jelzálog típusú hiteleknél alkalmazott referencia kamatláb. Három hónapos BUBOR: Budapesti bankközi kamatláb, annak mérőszáma, hogy 3 hónapos futamidőre vonatkozóan milyen kamatláb mellett hajlandók a kereskedelmi bankok egymásnak fedezetlen hitelt nyújtani a bankközi piacon. A meghatározásának alapjául szolgáló jegyzés három hónapos lejárati időre vonatkozik, az MNB naponta, meghatározott időpontban gyűjti be a referencia érték megállapításhoz a hazai kereskedelmi bankoktól.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 10. pont értelmében a csoport olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik

Külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés).

Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet. A külföldi állampolgárságú menekült vagy oltalmazott jogállású természetes személy is – a 168/1999.(XI.24.) Kormányrendelet alapján – devizabelföldinek minősül, amennyiben rendelkezik magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvánnyal.

Az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.

Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, a többiek kötelezettsége is megszűnik.

Az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jog, mely a jelzálogjog védelmére létesül, és a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza.

Az ingatlan-nyilvántartásban még át nem vezetett ügyletek széljegyként való feltüntetése.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 18. pont értelmében ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §. (2) 1. pontja szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a/ a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b/ lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

c/ a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy 2021. április 21. 3

d/ a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére.

Amikor az adós a hitelszerződésben rögzített törlesztési ütemezéstől eltérve, a rögzítettnél egyszerre nagyobb összeget szeretne visszafizetni. Lehet részleges, amikor az adós csak a fennálló tartozás egy részét törleszti elő, illetve teljes (más néven végtörlesztés), amikor a teljes fennálló tartozását előtörleszti az ügyfél.

Euro Interbank Offered Rate – Euro bankközi referencia kamatláb. Euró alapú Lakás- és Jelzálog típusú hiteleknél alkalmazott referencia kamatláb. Három hónapos EURIBOR az a kamat, melyen egy első osztályú bank hitelt nyújt euróban egy másik első osztályú banknak, 3 hónap lejáratú bankközi betétek napi elszámolásával.

A lakás állagának megóvására irányuló tevékenység, amely a lakáskorszerűsítéssel nem azonos

Az adós és adóstársak fizetőképességének vizsgálata, amely a háztartás bevételeinek, kiadásainak és fogyasztási szokásainak elemzésével készül.

A szerződésben meghatározott időtartam alatt a hitel felvételekor rögzített kamatfeltétel nem változik.

az építési engedélyhez kötött és az alapján elkészült/felépített ingatlan az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba. Az építésügyi hatóság az ügyfél külön kérelmére a használatbavétel tudomásulvételéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítványnak az ügyfél és az épület beazonosítására vonatkozó adatokon túlmenően a használatbavétel tudomásulvételének napját és az épület rendeltetését (lakás, lakóház) is tartalmaznia kell.

A haszonélvezet jogosultja az a személy, aki egy adott ingó vagy ingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik, de azt birtokolhatja, használhatja és a használatból eredő hasznokat élvezheti.

Az ingatlan-nyilvántartás céljára készített földmérési alaptérkép, amely az önálló ingatlanok alaprajzát ábrázolja.

Összetett banki kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligénylés kapcsán állapítja meg az ügyfél részére folyósítható hitel nagyságát.

A fedezetként felajánlott ingatlan bank által figyelembe vett értéke. A hitelbiztosítéki érték alacsonyabb, mint az ingatlan forgalmi értéke.

A Hitel/Hitelbiztosítéki arány az igényelt hitel és az igényelt hitelt megelőző ranghelyen lévő fennálló terhek összegének valamint a fedezetként felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékének hányadosa.

a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Az adós és az adóstársak bankszámlára és nem bankszámlára érkező, hitelezhető jövedelmeinek meghatározása.

Az igénybevett hitel után ügyleti kamatot kell fizetni, amelyet a bank a havi törlesztőrészlet részeként szed be. A hitel illetve a kölcsön fix, vagy változó kamatozású lehet. Fix kamatozás esetében előre meghatározott ideig (a kamatperiódus alatt) a kamat mértékét nem változtatja a Bank.

Referencia kamathoz kötött kamatozás esetén a kamatláb egyik elemét jelenti, amelynek éves százalékban kifejezett mértéke a kölcsön-/lízingszerződésben kerül meghatározásra.

A kamatperiódus az az időtartam, amely időtartam alatt a hitel ügyleti kamatának mértéke nem változik.

A központi hitelinformációs rendszerben (KHR) nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók (bankok,pénzügyi intézmények) biztonságának érdekében.

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.

A 4. § (2) bekezdése szerint fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár,

b) az országgyűlési képviselő,

c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs,

d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja,

e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai,

f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.

A 4. § (3) bekezdése szerint közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 8:1. § (1) 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.

A 4. § (4) bekezdése szerint a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.

meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység. Állami támogatás igénybevétele esetén lásd II. részben foglalt fogalom-meghatározást.

a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Lakáslízing olyan finanszírozási forma, ahol az ingatlan a futamidő lejártával, illetve a hitel maradéktalan kifizetésével kerül a kedvezményezett tulajdonába. Abban az esetben ajánljuk Önnek, ha a legkisebb önrésszel szeretné megvásárolni a lakást. Új lakás finanszírozása esetén a hitelnél olcsóbb, mert a kamatköltség az azonos feltételű hitelhez képest közel 20%-kal kevesebb. Ráadásul bármilyen életkorban, kiegészítő fedezet bevonása nélkül lehetséges szerződni akár a maximális futamidőre is.

Az az intézmény, aki lízingbe adja a lízingtárgyat a lízingbevevőnek.

Az a cselekvőképes, 18. életévét betöltött természetes személy, vagy jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozó, vagy egyéb szervezet, aki a lízingbeadóval lízingszerződést köt.

A vételár meghatározott része, mely sem az önerőnek, sem a finanszírozott összegnek nem része. A maradványérték a futamidő végén, a lízingszerződés megszűnésekor egy összegben (vagy további finanszírozással) kerül megfizetésre a lízingbevevő által.

A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában van, a lízingbe vevő a futamidő végén (vevőkijelölési jogával élve) a következő változatok között szabadon dönthet: a maradványérték (ha van) megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik; a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva; nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött. A lízingdíjak tőkerészének 2021. április 21. 11 ÁFA- ját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint vissza lehet igényelni, a kamatrészt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költségként lehet elszámolni. A tőkerész ÁFA- ját a lízingbe vevő részletekben fizeti meg.

Adott szerződés keretén belül, változatlan kondíciókkal a szerződés szerinti lejárat meghosszabbítása, a törlesztő részlet csökkentése érdekében, amely végrehajtásáért a bank díjat számíthat fel.

A hitelkeret rendelkezésre tartásának ideje alatt felszámított díjtétel.

Magyarországon állampolgárságtól függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját,továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkező természetes személyt

Jelenti azon lízingügyletet, ahol az eladó eladja a lízingbeadónak ingatlanját, majd a futamidő során- mint lízingbevevő- a lízingdíjak megfizetésével visszalízingeli, és a végén a tulajdonjog ismét a lízingbevevőé lesz. Lízingbevevő lehet: az ingatlan tulajdonosa, vagy az a személy, aki vele rokoni kapcsolatban áll.

A hitel nem egyösszegű, hanem több részletben (szakaszosan), különböző időpontokban történő folyósítása.

A Földhivatalhoz benyújtott ingatlan-nyilvántartásban még át nem vezetett kérelmek tulajdoni lapon széljegyként kerülnek feltüntetésre Tájékoztat a földhivatali eljárás megindulásáról, és jelzi az eljárás sorrendjét (rangsorát).

Valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa/birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa/birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

Teljes hiteldíj mutató: a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékban kifejezve. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) különböző ajánlatok összehasonlítására, az ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál.

A THM számításánál figyelembe kell venni az ügyfél által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja, ideértve különösen

a) az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját,

b) építésnél a helyszíni szemle díját,

c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket (ha az ügyfél már rendelkezik az OTP Banknál vezetett – számlavezetési és beszedési díjmentes számlacsomagtól eltérő - lakossági bankszámlával, a Hitelező lehetőséget biztosít a számára, hogy arról teljesítse hiteltörlesztését, ám ettől függetlenül a THM számítás során minden esetben a számlavezetési és beszedési díjmentes számlacsomag meglétét veszi figyelembe)

d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat,

e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos díjakat, valamint

f) a biztosítás és garancia díját.

a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége,

b) a késedelmi kamat,

c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,

d) a közjegyzői díj.

e) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették.

Az ingatlan környékét mutató, terepi beazonosítását szolgáló lap. (=Helyszínrajz)

A türelmi idő alatt csak a kamatot, illetve a szerződés erre vonatkozó rendelkezése alapján adott esetben a kezelési költséget kell fizetni, tehát tőketörlesztés nincs. Az egyenletes törlesztést (annuitásos törlesztés) csak a türelmi idő lejártát követően kell megkezdeni.

a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtérbeépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi engedély köteles, vagy

b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és

ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy 2021. április 21. 15

bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10 %. Lakáscélú ingatlan esetében a forgalmi érték az illeték alapja.

Végtörlesztés esetén az adós a teljes fennálló tőke-, kamat-, és esetleges díj tartozását megfizeti, és azzal megszűnik a Bank felé fennálló fizetési kötelezettsége

Aki a hitel visszafizetésének biztosítékaként ajánlja fel ingatlanát.

A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad a futamidő végéig, az utolsó lízingdíj, és a maradványérték (ha van) megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül.

a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével - az OTÉK 1. számú melléklet 17 pont – fogalom meghatározásának keretein belül - ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is - a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység;

az OTÉK 1. számú melléklet 46. és 46a. pont fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;

az a lakás, amely legalább:

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b) az OTÉK 8. § szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és

e) egyedi fűtési móddal rendelkezik

a lakás használatának javítása céljából:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

b) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

c) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat,

d) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje,

e) a tető cseréje, felújítása, szigetelése,

f) valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;