6:3 Lakásfelújítási támogatás

GYIK

• Nyugdíjas igényelheti-e a támogatást?

  A kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjas igénylő akkor felel meg a biztosítotti jogviszonyra előírt feltételeknek, ha kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, azaz valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban keresőtevékenységet végez. Abban az esetben is jogosult lehet a támogatásra, ha végleges határozat alapján ápolási díjban, otthongondozási díjban részesül, vagy a kiskorú gyermeknek –, akire tekintettel a támogatást igénybe kívánja venni – a rokona és a gyermek szüleinek halála miatt ő a kiskorú gyermek kirendelt gyámja.

• A támogatás szempontjából biztosítottnak minősülök, ha az egészségbiztosítás szervével megállapodást kötöttem és a törvényben meghatározott összegű járulékot magam után havonta megfizetem?

  Nem, mert az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével egészségügyi szolgáltatásra szerzett jogosultságot, de nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosítottnak.

• Az őstermelők biztosítottnak minősülnek?

  Biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a mezőgazdasági őstermelőként figyelembe vehető időre az előírt járulékfizetés megtörtént, valamint az e tevékenységből származó jövedelme eléri a minimálbér 30%-át.

• A GYED, illetve GYES folyósítása alatt megfelelek a biztosítotti feltételeknek?

  A GYED, illetve GYES folyósítása alatt akkor minősül a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottnak, ha közben a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya fennáll. Abban az esetben, ha megszűnt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, már nem felel meg a feltételeknek. A kérelem benyújtását megelőző egy éves időtartamban figyelembe vehető még az az időszak, amikor hallgatói jogviszony mellett megállapított gyermekgondozási díjban részesült (1997. évi LXXXIII. tv. 42/E. § alapján).

• Igényelhető-e a támogatás, ha az igénylő külföldön dolgozik?

  Egyedüli igénylőként nem, mert a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában Tbj. 6. §-a szerinti biztosított személynek minősüljön, azaz a magyarországi társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartozzon. Abban az esetben, ha együttes igénylőként nyújtja be a támogatási kérelmet és a másik fél megfelel a biztosítotti feltételeknek, akkor jogosultak lehetnek a támogatásra.

• Milyen igazolás szükséges külföldi munkaviszonyról?

  Külföldi társadalombiztosítási hatóság igazolása szükséges, hitelesített ( OFFI) magyar fordítással, amely bizonyítja a kérelem benyújtását megelőző legalább 1 éve folyamatosan fennálló biztosítotti jogviszonyt, azonban a kérelem benyújtása napján már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek (együttes igénylés esetén legalább az egyik félnek).

• Teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszony szükséges, vagy megfelel a részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony is?

  Az igénylő, ha valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban van foglalkoztatva biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

• Hogyan kell érteni a kérelem benyújtására nyitva álló 60 napos határidőt?

  A támogatás iránti kérelmet a lakáson végzett valamennyi felújítási munkálat befejezését követően, a számlák kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig lehet benyújtani. Több számla esetében a 60 napos igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

• Csak az lehet igénylő, akinek tulajdonjoga van az ingatlanban?

  Nem, a tulajdonjoggal rendelkezhet csak az egyik igénylő, vagy akár a kiskorú gyermekek valamelyike is.

• Együtt élő házastársak esetén van-e lehetőség arra, hogy csak az egyikünk igényelje az otthon-felújítási támogatást?

  A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti(k), így nincs lehetőség arra, hogy ha azonos az állandó lakóhelyük, csak az egyik fél igényelje a támogatást.

• A lakásban, amelyben élünk nem vagyunk bejelentkezve, de ha átjelentkezünk, akkor mikor kezdhetjük a felújítást?

  A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fenn kell állnia az 1 éves lakóhely feltételének, tehát a benyújtást megelőző egy éven túli bejelentési időnek. Ez tehát nem zárja ki, hogy a munkálatokat még az 1 év letelte előtt elkezdjék.

• Mikortól lehet számlákat gyűjteni?

  A számlák 2021. január 1-jétől gyűjthetők, kivéve, ha az új építésű lakás az ingatlan-nyilvántartásba még nem került bejegyzésre, mivel az otthonfelújítás keretében az építés nem támogatható. A számlák gyűjtésével nem kell megvárni: a lakóhely bejelentéstől számított egy év elteltét, a magzat 12. hetes korát, a TB jogviszony egy éves meglétét.

• 2020. évben vásároltunk ingatlant, amely felújításra szorul, ezért nem lehet beköltözni. Ebben az esetben is vonatkozik az 1 éves időtartam?

  Nem, az 1 éves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni, ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére, a lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor. Ugyanakkor, ha a tulajdonváltás a Ptk. szerinti hozzátartozók között történt, akkor a már támogatással érintett lakásra a tulajdonváltással sem igényelhető újabb támogatás.

• Ha osztatlan közös tulajdonú az ingatlan, hogy tudok a tulajdonban lévő ingatlan részre támogatást igényelni?

  A támogatás csak arra az ingatlanra és ingatlanrészre vehető igénybe, amit a használati megállapodás vagy bírósági ítélet körbehatárol. Közös használatú, illetve közös tulajdonú részre támogatás nem vehető igénybe.

• Elváltam, 2 közös gyermekünket én nevelem, hozzám vannak bejelentkezve állandó lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermekek lakcímkártyáján. Férjemnek nincs másik gyermeke. Kell a férjemtől a lemondó nyilatkozat?

  Nem. Lemondó nyilatkozat abban az esetben kell, ha valamelyik gyermek lakóhelye megegyezik az apa lakóhelyével és az apa nem kívánja igénybe venni a támogatás 50%-át.

• Lehet-e számlát gyűjteni az adásvételi aláírása után, de a használatbavételi engedély kézhezvétele előtt?

  Nem, a még fel nem épült otthonra nem vehető igénybe a támogatás, amíg az ingatlan-nyilvántartásba még nincs bejegyezve.

• A 2020-ban vásárolt anyagok számláit elfogadják? Például a kivitelezés csak 2021. januárban kezdődik, de ehhez már előre meg vannak vásárolva a szükséges anyagok számlával. A munkadíjról kiállított számlák már 2021. éviek lesznek.

  Nem, a 2020. évben megvásárolt építőanyagokról kiállított számlák a támogatás igénylésekor nem számolhatók el.

  Egy vagy több kivitelezővel 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozói szerződés alapján, valamint, 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített számlák alapján nyújtható be a támogatási kérelem.

• Történhet-e több ütemben a felújítás? Vagyis van egy számla, ami 2021. februárban lett kiállítva, de az év hátralévő részében további felújítást szeretnénk végezni. Meddig nyújthatók be a számlák?

  Igen, a lakás teljes felújításának befejezését – nem az egyes munkálatok befejezését – követően kell a kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül benyújtani.

• 25. éves korú gyermek esetén a felújítást a gyermek 25. életévének betöltésének napjáig el kell végezni?

  Igen, a gyermek 25. életévének betöltése előtt a kérelemnek be kell érkeznie a Magyar Államkincstárhoz, így be kell, hogy fejeződjön a felújítás, valamint a számlákat is ki kell egyenlíteni addigra.

• Igényelhető-e a támogatás, ha a felújítandó lakás 100%-ban a nagykorú gyermek tulajdonában van?

  Nem, mert a támogatással érintett lakásban az igénylőnek, illetve a kiskorú gyermeknek kell együttesen rendelkezniük legalább 50%-os mértékű az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal. A Rendelet kifejezetten a kiskorú gyermek tulajdoni hányadát nevesíti, tehát a nagykorú gyermek tulajdoni hányada nem vehető figyelembe.

• Az ingatlan tulajdonosa (100%-ban) kiskorú. Ki igényelheti a támogatást?

  A támogatási kérelem benyújtására a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermekkel azonos lakóhelyen lakó szülő vagy a Rendelet szerinti gyám jogosult.

• Igénybe lehet-e venni a támogatást abban az esetben, ha együttes igénylés esetén az egyik igénylő 100%-os tulajdonában van a felújítandó lakás, de csak a másik fél minősül biztosítottnak?

  Igen, mert együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylőnek kell biztosítottnak lennie, és ebben az esetben teljesül az a feltétel is, hogy az igénylők együtt rendelkezzenek legalább 50%-os mértékű tulajdoni hányaddal.

• A lakásunk jelzálogjoggal terhelt. Jogosultak vagyunk-e a támogatásra?

  Igen, a rendelet szerint nem kizáró ok, ha a lakás jelzálogjoggal terhelt.

• Lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezünk, melyek felhasználása a jövő évben válik esedékessé. A számlák felhasználhatók lesznek-e az otthonteremtési támogatás igénybevételéhez is?

  Igen a rendelet nem zárja ki a lakás-előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódóan elszámolt számlák jelen támogatás keretében történő elszámolását.

• Igénybe lehet-e venni a támogatást, ha az ingatlan fő rendeltetés szerinti jellege üdülő?

  Üdülő felújítására a támogatás nem vehető igénybe.

• Igényelhető-e a támogatás zártkerti ingatlanra?

  Az ingatlan fekvése (belterület, külterület, zártkert) a Rendelet alapján önmagában nem kizáró tényező, annak van jelentősége, hogy az ingatlan fő rendeltetés szerinti jellege az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint lakás vagy lakóház legyen. Igényelhető a támogatás továbbá a tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei esetében is.

• Az udvarunkban van egy gazdasági épület. Ennek a felújítása támogatható-e?

  Amennyiben egyazon helyrajzi számon szerepel a házzal, akkor támogatható.

• Igénybe lehet-e venni a támogatást, ha az ingatlan gazdasági társaság bejegyzett székhelye vagy telephelye?

  A Rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szabályozást, ezért ez nem kizáró tényező. Csak olyan ingatlan esetében vehető igénybe a támogatás, amely az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel van nyilvántartva.

• Miként kell értelmezni az 50-50% (anyag-munkadíj) arányt?

  A támogatás összegében 50-50%-ban szerepelhet az anyagköltség és munkadíj. Az anyag+munkadíjról szóló számlákat összesítetten úgy kell beadni, hogy a támogatás összegében a két költségtípus azonos arányban szerepelhessen. Ez a feltétel nem az egyes számlákra vonatkozik, hanem az összköltségen belül a támogatással érintett részre.

• Elfogadnak-e külföldi számlákat?

  Külföldi számla sem munkadíjról, sem anyagról nem fogadható el, kivéve, ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és a magyar jogszabályoknak megfelelően állítja ki a számlát.

• Milyen részletességűnek kell lennie egy anyagszámlának?

  A felhasznált anyagokat részletezni kell, mely megtehető a számlán, vagy elfogadható a számla mellé csatolt – a megrendelés alapjául szolgáló, a vállalkozó által készített – költségvetésben, vagy számlarészletezőn.

• Ha előleg fizetése történik, kell-e csatolni az előlegszámlát és a kifizetés igazolást vagy elegendő a végszámla és az ahhoz kapcsolódó kifizetést igazoló dokumentum?

  Elegendő a végszámlát csatolni, ha tartalmazza a szükséges adatokat, azonban a kifizetést igazoló dokumentum ebben az esetben is szükséges. Amennyiben az előlegszámla 2020. évi, az arra eső összeg a támogatás meghatározásánál nem vehető figyelembe.

• Ha bankkártyával fizetünk, milyen dokumentumot kell még csatolni a számlán kívül. Fizethetek-e más nevére szóló bankkártyával?

  Nem kell a számlán kívül mást csatolni. Igen, fizethet.

• Az építőanyag szállítása anyagköltségnek vagy munkadíjnak minősül? Vagy egyiknek sem?

  Az anyagvásárlás esetén, amennyiben a számla szállítási költséget/fuvardíjat is tartalmaz, az anyagköltségként támogatható. Külön számlán szereplő, szállítási költségre/fuvardíjra nem vehető igénybe támogatás.

• Tetőtér beépítésére igénybe vehetem-e a támogatást?

  Nem. Lakótér bővülésével a felújítás nem járhat. Már korábban kialakított tetőtérben a Rendelet 6. §-a szerinti munkálatokra igénybe vehető a támogatás.

• Bontási hulladék elszállítására igényelhetem a támogatást?

  A konténeres és egyéb hulladék elszállítása önállóan nem támogatható, csak abban az esetben, ha a kivitelezővel kötött megállapodásban a hulladék elszállítása is szerepel.

• A munkadíjról milyen számla fogadható el?

  A Rendelet csak az 5%-os áfát tartalmazó számlát zárja ki.

  A 0%-os és 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla figyelembe vehető.

  A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó sem az igénylőnek vagy együttes igénylés esetén egyik igénylőnek sem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy a felújítást végző gazdálkodó szervezetnek nem tagja, illetve nem munkavállalója és nem vezető tisztségviselője sem az igénylő/igénylők, sem az igénylő/igénylők közeli hozzátartozója. Tehát a felújítási kivitelezést végző vállalkozásban például nem lehet tulajdonos vagy alkalmazott az igénylő így saját magának nem számlázhat.

• Mit jelent az, hogy a támogatást az igénylő csak egyszer veheti igénybe?

  Időbeliségre vonatkozik, tehát több munkát is elvégeztethet, de támogatási kérelmet csak egyszer nyújthat be az elvégzett munkák összessége vonatkozásában.

• Amennyiben 2021. június 30-ig telepítem a napelemes rendszert, de más felújítási munkák miatt csak egy évvel később nyújtom be a kérelmet, szaldós elszámolásban maradok?

  Azokra a napelemes rendszerekre, amelyek esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés 2021. július 1-je előtt kerül megkötésre, még a szaldós elszámolás vonatkozik még akkor is, ha a támogatási kérelmet a felújítási munkálatok végén, 2021. június 30. után nyújtják be.

• Mi történik, ha az anyagköltség és a vállalkozói díj összesítve meghaladja a bruttó 450.000 Ft/kWp összeget?

  Az elszámolandó számla nem tartalmazhat a fajlagos költségkorlát feletti összeget, a bruttó 450.000 Ft/kWp feletti összegről benyújtott számlák teljes egészében elutasításra kerülnek.

• Mit jelent az, hogy a támogatás beépíthető bútor esetében igényelhető?

  Beépíthető bútor, ami az ingatlanba állagsérelem nélkül el nem választható módon beépítésre került, így az ingatlan részét képezi, tehát a beépített/beépíthető szekrény támogathatónak minősül. Nem igényelhető támogatás a szabadon álló bútorok beszerzésére.

• Kapu építése támogatható, hisz a kerítés önmagában nem értelmezhető?

  Igen, a kapu építése támogatható tevékenység.

• A régi kerítés, kapu bontása és a keletkezett hulladék szállítása támogatott-e?

  Igen, támogatható, amennyiben a bontást és a hulladékszállítást, valamint az új kapu/kerítés építését ugyanaz a vállalkozó végzi.

• Meddig lehet a kérelmet benyújtani?

  A kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022.12.31-ig kell benyújtani.

• Hány napja van az Államkincstárnak reagálni a kérelmemre?

  A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít bele.

• Hányszor hiánypótolhatok?

  A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor, amelynek időtartama az eljárás időtartamát meghosszabbítja.

• Milyen esetben kell lemondó nyilatkozatot (4. számú melléklet) csatolni?

  Ha a szülők lakóhelye nem azonos, a támogatás iránti kérelmet külön-külön benyújthatják, ha külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével, azonban ebben az esetben mindkét szülő a támogatás 50%-os mértékére jogosult, kivéve, ha az egyikük teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről, ebben az esetben a másik szülő a teljes támogatási összeget igényelheti.

  Ha a szülők lakóhelye nem azonos, akkor mindkét szülő a teljes támogatási összeg 50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.

  Ebben az esetben a szülők egyike akkor igényelheti a teljes támogatási összeget, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.

  A támogatást megosztani abban az esetben lehet, ha mindkét szülőnél lakik közös gyermek. Ilyenkor vagy 50-50%-ban veheti igénybe mindként szülő, vagy egyikük lemondhat a másik javára a 4. sz. mellékletben található nyilatkozat benyújtásával.

  Ha minden közös gyermek az egyik szülővel lakik együtt, akkor a másik szülő részéről nincs szükség lemondó nyilatkozatra.

• Ellenőrzik a felújítást?

  A Kormányhivatal helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a támogatás jogszerű felhasználását.

További ajánlataink

CSOK

Babaváró

NOK

Falusi CSOK

Adó-visszatérítés

Illetékmentesség